Szinte hónap pontosan három évvel ezelőtt költöztem abba az albérletbe, ahol most lakom. Csodás környéken, szuper lakás, közel a teaház is - ahol szintén azóta dolgozom, mióta ide költöztem. Rengeteg történet, élmény köt ide... pár hét múlva meg már új helyen leszek. Habár még nem tudom, pontosan hol, de már elkezdtem összepakolni a cuccaim, ezzel is teret engedve annak, hogy minél több lehetőség találhasson meg. Illetve amúgy is terveztem már egy nagy lomtalanítást rendezni, mert kissé felgyűltek a tárgyak körülöttem annak ellenére, hogy nem vagyok egy gyűjtögető típus. Mégis kezdett nyomasztóvá válni, most pedig rá is kényszerülök, hogy csökkentsem ingóságaim mennyiségét, ugyanis vélhetően egy szobába kell majd beférnem egy egész lakásnyi motyóval. Elég izgalmas feladat, kíváncsi vagyok hogyan fogom ezt megvalósítani. Mindenesetre maga a lomtalanítás akár hobbi is lehetne, annyira élvezetes. Igazán hasznos időtöltés is egyúttal, miközben a legkiválóbb alkalom a nosztalgiázásra - kvázi időutazásként is funkcionál. Habár a folyamat közben egyre nagyobb káosz alakul ki, a végére (ideális esetben) szépen leredukálódik a cucc mennyiség, rend emelkedik a romok fölé és ha jól dolgoztam, még egy kis bevételt is termel. A kiszelektált tárgyak egy része legalábbis szinte biztosan eladható, ha más nem, ajándékba. Jól jöhet a munkához némi erősebb fekete tea, például egy népszerű golden darjeeling, ami végig ébren tart, ha netán éjszakába nyúlóan belemerülnénk a pakolászásba, ami egy jó lejátszási lista és egy pohár bor (vagy kinek mi) társaságában talán nem is olyan meglepő eredmény.
A hétköznapokban fel sem tűnik egyébként, mennyi kacattal veszi körbe magát az ember - amik mind csak lekötik a lakásban áramló energiákat, megakasztjak őket és ilyenkor benne van a levegőben valami megmagyarázhatatlan feszültség. Egy kiadós lomtalanítás gyakorlatilag újjászületést jelent a lakás/ház - s ezáltal a benne élők számára.
Törekszem a minimalista életmódra, ami nem csak a fogyasztásra és ökológiai lábnyomra vonatkozik hanem a birtokolt tárgyak mennyiségére is. Ezen keresztül még nagyobb függetlenségre tehetek szert, hiszen minél kevesebb dolgom van, annál több szabadsággal rendelkezhetem. Ezáltal a rugalmasság is fokozódik és valahogy az egész létezes minősége megváltozik. Merthogy tudat alatt sem terhel annyi minden, mint amúgy. Persze jó, ha vannak klassz serpenyőink meg miegymás, de a legtöbb esetben talán a minőség képes pótolni a mennyiséget.
Szóval, érdekes és izgalmas elfoglaltság ez a költözősdi, kíváncsian várom a következő fejezetet, addig is aktívan teszek, miközben csöndben megfigyelek.
Stenczel Timi írása, személyesen is találkozhatnak vele a Somerset Teahouse, Árkád üzletében.
Kép forrása: https://www.
